Új konyha mester az iF-ben

HARIS PÉTER akit az M-ből a Bródyból vagy a tapolca-díszeli malomból sokan ismernek.
A választék lényege két szó: finom és friss.

Péter kedvenc mondása: reggel kimegyünk a piacra és ott megvesszük ami tetszik, a konyhában aztán kitaláljuk mi legyen ezekből a menü. A piac az Ő esetében Pesten a Lehel, a Fény utca esetleg a Nagycsarnok. Ha elfogy valami, nem pótoljuk a mélyhűtőből, hanem másnap frissből.

Az étlap átalakul, hetente változó menüt kínálunk, mindenféle finomságokból. Délben ebéd menüt is lehet választani 1000 Ft. Aki látta a profiterolt amit ebben az ezer forintos menüben is adtunk, álmélkodhatott. Az eperkrémmel töltött fánkocskákat az eperszemek mellett karamell haj díszítette, igazi műalkotás volt minden egyes adag.

Marad viszont a vergnano kávé és a forró csoki, mellé természetesen a reggeli friss croissant is. Ahogy Pétert ismerem az utóbbit előbb-utóbb kitaláljuk és akkor mi is fogjuk gyúrni.
_

A világítós asztal meséje

Úgy tartjuk, hogy ok okozati kapcsolatban lévő eseménysor bármely apró elemének megváltozása kihathat az egészre, lényeges változás történhet. Valaki tüsszent egyet és ettől megfordul a csata sorsa, vagy megszalad a reaktor és Kínában köt ki.

A fenti elvet alkalmazva született az elmélet, -Cedrik A.B. Smith írja le: Did Erdős Save Western Civilzation? c. írásában- hogy Erdős Pál megmentette a Nyugati Civilizációt. Az elmélet lényege a következő.

Az 1930-as években állította fel Erdős Pál az alábbi sejtést: - ha egy négyzetet kisebb négyzetekre bontunk, biztosan lesz a négyzetek között két egymással egybevágó.

Mitől érdekes egy matematikai kérdés? Erdős valószínűleg tudta, hiszen a legnagyobb megsejtő volt. Számtalan érdekes matematikai probléma felvetése fűződik a nevéhez. Ha elég fontosnak és nehéznek talált egy sejtést, a megoldásra pénzdíjat is felajánlott: 10-10000 dollár értékben. A drága kérdések nagy része máig megoldatlan.

A négyzetekkel kapcsolatos sejtés szinte mindenkinek érdekes, ha megértjük, azonnal nekiesünk rajzolgatni. Aztán hol örömittasan kijelentjük, hogy “megvan! igaz”, hol csüggedten összegyűrjük az összefirkált papírfecnit, hogy majd holnap folytatjuk. Persze két perc múlva újra rajzolgatni kezdünk a cipőnk orrával.

Három évi munkával három Cambridge-i diák oldotta meg a problémát: a fenti cikk szerzője, Arthur Stone, R.L. Brooks és William B. Tutte. Tutte akkoriban kémiát tanult és talán ez munka változtatta meg pályáját és kötött ki a matematikánál illetve a II. Világháború alatt a Bletchley Parkban az angol kódfejtő csapatnál. Az ő ötletével és munkájával sikerült feltörni az Enigma kódot, megfejteni a német tengeralattjáróknak küldött titkos üzeneteket. Ha Erdős nem állítja fel a sejtést minden másképp történik és akár oda lett volna a Nyugati Civilizáció.

A megoldás a sejtésre nemleges: fel lehet a négyzetet bontani csupa különböző négyzetre. Az egyik legegyszerűbb megoldást mutatja a világítós asztal az iF kávézóban.

A 24 négyzetből, 1, 2, 3, 4, 5, 8, 9, 14, 16,18, 20, 29, 30, 31, 33, 35, 38, 39, 43, 51, 55, 56, 64, és 81 egységnyi oldalúból áll össze a 175 egységnyi oldalú plexilap. Az asztalt Mach András készítette.

Kávézás közben el lehet gondolkozni: megéri-e gondolkozni.

_