2009. október 18.

Keverés

Az előző bejegyzéskor belémszorult, hogy a matematika nem csak a gyökvonás meg az a sok butaság amit a hétköznapi szóhasználat tulajdonít neki. Két példa (nekem) mostanából:

Az első számjegy probléma azon a megfigyelésen alapszik, hogy egy kísérlet eredményét mutató (véletlen) szám első jegye sok kísérletben többször egyes mint kilences. Így van ez akkor, ha egy egész szám hatványait vizsgáljuk egy határig, de akkor is ha egy véletlenszerűen választott folyó hosszáról van szó, vagy egy város lakóinak havi elektromos fogyasztásáról. Ezeknek a számoknak az első jegye az esetek harmadában egyes és csak ritkán, az esetek 5%-ban kilences.

A kártyások általában nem tudják, hogy Persi Diakonis megmutatta: hétszer kell megkeverni egy pakli francia kártyát ahhoz, hogy a kártyák sorrendje"véletlenszerűvé" váljon. Ha egy frissen kibontott paklit kétszer megkeverünk, rengeteg szabályosság marad benne, amit felhasználhatunk pl. ha huszonegyezünk. De ha Diakonis (aki eredetileg bűvész volt) kever, akkor ha akarja, visszaáll az eredeti sorrend. Ahogy a gazdi mondja a kutyusnak: okos, ügyes.
_

Nincsenek megjegyzések: