2012. augusztus 29.

Csoportkép Elemérnek

Az iFben ünnepeltük Balázs Elemér negyvenötödik születésnapját. A negyvenötből negyvenet gondolom dobszerkóval ünnepelt. Kettőről biztosan tudok (ebből általánosítok), a 43-as és a 45-ös sorszámúról az iFben, volt dobszerkó, az ünnepelt a dobok mögött volt a legfelszabadultabb. Tudjuk a legendából: a 6. szülinapján már dobolt.

Visszafogottan szólva is illusztris zenész társaság gyűlt össze ünnepelni és muzsikálni. A világ sok tájáról véletlenül a Ráday utcába vetődött közönség nem hitt a fülének: ilyen jazzt, ilyen hangulatban, csak úgy, az utcára is, a nagy időkben New Orleansban lehetett hallani.

Szülinapi ajándéknak egy fényképet gondoltunk készíteni: csoportkép Elemérnek. Nehéz feladat, a zene és az ünneplés vége felé összegyűjteni az embereket, a fényeket és a helyszínt összeállítani, jókor, jót kattintani. A képen látszik a boldog kávézós is, de az amit ő (én) látott, sajnos nem: Kalocsai Ricsi a galérián kihajolva áll és fényképez: mind a két kezével. Egyikkel számol, másikban a Canont tartja, mosolyog, haja vidáman szőkél, közben (mintegy mellesleg) jobb kezében tartott fényképezőgép csattogva digitalizálja a látványt. Jó kép lett.

A zenészekről még egy kis színes: éjjel három felé, sok alkohol elfogyasztása után is kiharcolták, hogy játszhassanak. "Halkan, csak egy fél számot!" Hihetetlen: a zenén nem érződött a merevség, csak a tudás és a jazz szeretete. Köszönjük, és még sok ilyen szülinapot Balázs Elemér(ék)nek.

A képen (sorrend nélkül, (a tagek)):
Balázs Elemér, Selina Silanpaa, Szolnoki Péter, Zana Zoltán, Balázs József, Lakatos Pál, Oláh Kálmán, Tim Ries, Torma Rudolf, Lakatos Béla, Bura, Szőke Nikoletta, Barcza Horváth József, Hizoh Istvan, Bacsó Kristóf, Lakatos Pecek Krisztián, Hajdu Klára, Balogh Dávid, Hoffmann György, Knuth Judit. Jancsó Panka. Zenélt még az este, de a képen nem szerepel: Vukán György, Berkes Balázs, Czibere József és Komjáthi Áron.

2012. augusztus 11.

Az Apa Árnyéka

Csattintottam egy fényképet a kisunokámról. A fotó, mint Tuck barát intései a jó modorról, túlmutatnak a pillanaton. Tuck barátról sört neveztek el Győrzámolyban, a fotóból meg blogbejegyzés készül éppen.

Nehéz élet a gyerekeké. Semmi sem sikerül, apa egy kalapácsütéssel beverte a szöget, nekem folyton elgörbült, apa kihuzigálta, kiegyenesítgette aztán jött újra a megalázó csalódás.
Rezsőnek sem úgy szólt a zongora, ahogy apának, de ezúttal megúszta a hangszer a csalódást. Boriszkának sikerül(?) Tarkovszkj filmjében, apja titkára hivatkozva elkészíti a hercegnek (és az embereknek) a hétmérföldre hangzó harangot, de Rubljovnak zokogva bevallja, apja nem hagyta rá a harangöntés titkát.

Az élet paradoxona
felodhatatlan (persze, paradoxon) hogy az apák is egy apa árnyékából próbálnak kibújni, ez így megy egy ideje. Gyertek, az iFben jazz- és alkoholmámorban vidáman feloldjuk. Csak el ne vigyen a rendőr a zajbejelentés okán.
_

2012. augusztus 2.

Erős vezetők

Tanulmányúton voltam Izraelben. Milyen tanulságot oszthatnék meg ezen a blogon, a hazai jazz kávézás fontos fórumán? A humusz, knafe és a tahini szósz témában majd később írok, most a kibuc tapasztalat az első.

A tanulsággal kezdem: az uttörők ovódások (is) voltak. A kibuc törvénye pl. kimondta, hogy az ebédlőben érkezési sorrendben kell leülni az asztalhoz, így fejlődik a közösség. A szép fejőlány mellé kerülni szerencse dolga volt, ha nem közvetlenül előtte vagy után érkezett az éhes uttörő maradt a szuszogó takarító a tehenektől.

Az ételt felszolgálták, akire aznap ez a munka jutott, lett légyen az illető költő vagy professzor. Ahogy változtak az idők modernizálós szelek fújtak, de évekig vitatkoztak a kibucnyikok, hogy kibuc-filozófiailag elfogadható-e az önkiszolgálás mint újítás? "Ez a kibuc vége", jósolták sokan, de nem volt igazuk.

Szóval él bennünk az ovódás: szabályozni kell a dolgokat (folyókat és folyamatokat) és akkor egyenlőség lesz meg minden. Ha egy párttitkár koknkrét kérdésünkre általános közhelyeket puffogtat, akkor legjobb... sajnos fogalmam sincs, mit lehet. El-gondolkodni talán.

Gyertek az iFbe, ha nem is olvassátok a blogot.
_